Mentorprogram

2023-24

Jelentkezési határidő mentoráltaknak: 2023. december 1.

Itt tudtok jelentkezni!

A 2019 februárjában indult Mentorprogram célja, hogy összekössön fiatal, egyetemista alumni tagokat hasonló területen tevékenykedő, már az adott területen tapasztalatot és mélyebb tudást szerző öregdiákokkal. A mentor az együttműködés során rendszeres találkozók keretében tudja megosztani véleményét és tapasztalatát a mentorált által fontosnak tartott témákban. Ezek a témák kapcsolódhatnak egy-egy konkrét szakmai kérdéshez, vagy adott szakterülettel és foglalkozással kapcsolatos általános kérdésekhez, de lehet általános életvezetési tanácsadás és beszélgetés (’coaching’) is. A mentorálás módja alapján két fő formát javaslunk, de a párok preferenciái alapján ettől természetesen eltérhetnek és kialakíthatnak saját módszereket:

  1. Rendszeres személyes találkozók, privát beszélgetéseken keresztüli mentorálás
  2. Online felületen keresztüli mentorálás és kapcsolattartás

A mentorálás kereteit, menetét és tartalmát minden esetben a párok alakítják ki közös megegyezés alapján, de a program segítséget nyújt az elején a keretek meghatározásában illetve felügyeli ezen célok megvalósulását a közös együttműködés során.

A párok kialakítása a jelentkezett mentor és mentorált által megadott preferencia és szakterület alapján történik és a programot koordináló csapat fogja ezt lebonyolítani. A program egy évig tart, ami természetesen a tagok kölcsönös beleegyezésével tovább folytatódhat.

Azoknak, akik frissen, egy-két éven belül végeztek Pannonhalmán, pályaorientációs lehetőséget kínál a program. Akik már az egyetem vége felé járnak, azoknak határozott szakmai érdeklődés esetén nyújt segítséget. A folyamat koordinátora elnökségünk tagja, Kaposi András (1978B) a Semmelweis Egyetem egyetemi docense marad.

A programra mentoráltként 2023-ban december 1-ig itt tudtok jelentkezni!

Köszönjük mindenkinek, aki jelentkezik a programra!

 

INTERJÚ

A Pannonhalmi Bencés Alumni 2019 februárjában indított mentor-programjáról Kaposi András Alumni-elnökségi tag, a mentorprogram koordinátora kérdezi a programban részt vevő egyik mentort, Kovács Pétert, és mentoráltját, Csíkos Lőrincet az első – még csak féléves – időszakban gyűjtött tapasztalataikról.

 

K.A.: Miért döntöttél úgy, hogy mentori feladatokra jelentkezel, hogy mentor leszel?

K.P.: Fontos és hiánypótló kezdeményezésnek tartom a Pannonhalmi Alumni mentorprogramját. Az Alumni a kapcsolatteremtésről, kapcsolattartásról szól számomra. Legyünk elérhetőek, megszólíthatóak egymás számára: a közösség több, mint az egyének egyszerű csoportosulása – ez egyszerre érték és produktum is, ami a Pannonhalmán végzettek sajátja lehet. Szerettem volna én is megszólítható lenni, és kíváncsi voltam, hogy mit tudhat , hogyan működhet a program: hogyan és kinek tudhatok éppen én segíteni. Jó érzéseim voltak ezzel kapcsolatban: az egyetemista és/vagy pályakezdő koromra visszagondolva praktikusnak is tűnik most ez a kezdeményezés.

 

K.A.: Milyen elvárásai lehetnek egy mentoráltnak? Miért jelentkeztél?

Cs.L.: Legfőképpen szerettem volna belátást a képzésemhez tartozó szakmába. Elsőéves hallgatóként nehezen körvonalazódik egy pályakép, hacsak nem konkrét elképzeléssel érkezünk. Nekem nem volt korábbról mintám ezzel a hivatással kapcsolatban, és már egy szakágba való betekintés is jó tájékozódási pont.

 

K.A.: Próbaidővel, fél éves tesztintervallummal indult a Pannonhalmi Bencés Alumni mentorprogramja. Mit lehetett ennyi idő alatt tenni, elérni?

K.P. Utólag azt mondanám: függ a felektől, attól, hogy kik találkoznak. A mentorprogram kapcsán az elmúlt fél év tapasztala az volt, hogy egy érettségi után lévő, első éves egyetemistával leginkább pályaorientációs kérdések járhatók körül. Mentoráltam úgy érkezett hozzám, hogy kíváncsi arra, hogy én mivel foglalkozom. Ennél több ebben az időszakban nem is várható. Erre 1-2 találkozás, kapcsolatfelvétel és elérhetőségcsere elegendő is. Tekintettel arra, hogy én a pszichológia egyik ágával foglalkozom, egy első éves pszichológus hallgató önmagától még igencsak távolinak érezheti a specializációt. Voltak/vannak kérdései: ez a legfontosabb. Ugyanakkor utólag fontos volt levonnunk azt a következtetést és tudatosítanunk magunkban, hogy a féléves mentorprogramunk nem gyakornoki programként működött. Ez egy nagyon fontos megkülönböztetés. A gyakornokibb szempontokat érvényesítő együtt-működés, azt gondolom, hogy későbbi évfolyamok, végzős egyetemisták számára tud megvalósulni. Nyilván a szervezők és a mentor-mentorált párosítást moderálók feladata lesz, hogy próbálják az adottságokat és igényeket találkoztatni a kínálattal és lehetőségekkel.

 

K.A.: Kinek ajánlanád, hogy jelentkezzen mentoráltnak?

Cs.L.: Bár én pályaorientációs érdeklődéssel érkeztem, úgy gondolom, a program által biztosított lehetőségeket jobban ki tudná használni egy végzős, vagy pályakezdő, akik többet tudnak meríteni egy öregdiák társuk tapasztalataiból.

 

K.A.: Voltak elvárásaid a programmal kapcsolatban? Folytatjátok-e az együttműködést?

K.P. Konkrét elvárásaim talán nem, inkább előfeltevéseim voltak. Utólag azonban kiderült, hogy azok inkább egyfajta gyakornoki programra vonatkoztathatóak. Egy végzős egyetemista másban kér segítséget, mint egy elsőéves. Persze ezt lehetett volna tudni előre is, de a próbaidő éppen erre van: próbálkozzunk és fejlesszük/módosítsuk, illetve pontosítsuk például a párképzés mechanizmusát, segítve így a feleket. Csak próbálkozásból lehet valami.

Szeretném azt gondolni, és ebben igyekeztem a félév során megismert mentoráltamat is megerősíteni, hogy számára értelemszerűen a későbbiekben is kereshető és elérhető maradok.

K.A.: A mentorprogram a levont következtetésekkel és megszerzett tapasztalatokkal kiegészítve, azok mentén megújulva: folytatódik. Jelentkezésre bíztatunk benneteket, fiatalabbakat mentoráltnak, tapasztaltabbakat mentornak, tudva egymásról segítsünk egymásnak!